Bookmark and Share

ELŐKÉSZÍTÉS

 

Ahol a legtöbb nyomdai projekt elvérzik. Azaz, miért fontos az Előkészítés, és mire kell figyelni?!

 

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Önnek a nyomdász kezét kell fognia, amíg ő az előkészítéssel foglalkozik.
Pont ellenkezőleg! Az alábbi cikkből Ön megtudhatja, hogy mikor kell becsatlakoznia az előkészítésbe ahhoz, hogy a legkevesebb fennakadással tudjon elindulni a munka.

 

Ne feledjük: az előkészítésre időt kell szánni! Ha már ekkor mindent átgondolunk, később nem okozhat nekünk semmi sem meglepetést.
Először mi magunk legyünk tisztában, mit is akarunk gyártatni, mire is fogjuk használni, milyen célt akarunk elérni vele. Miután ezeket eldöntöttük, bátran kérdezzünk a nyomdásztól!
                                  
Gutenberg idejében, de még néhány évtizeddel ezelőtt is a nyomdász nem számíthatott hosszú öregkorra. A formakészítés ólombetűkkel történt a klasszikus magasnyomó gépeknél. Manapság a formakészítő, azaz előkészítő csak a számítógéppel érintkezik, minden mást speciális gépek végeznek el. A számítógép monitorján nyomdakészre bármi összeállítható a speciális programok segítségével.

Látszólag ez egy könnyen elsajátítható tudás, a gépek, programok is szinte bárki számára elérhetőek, azonban az előkészítőnek komoly nyomdai ismeretekkel kell rendelkeznie, hogy a gyártás folyamán ne jelentkezzenek hiányosságok.
Például nincs kellő kifutó a grafikában, nem jól választja meg a raszter rács sűrűségét vagy állását, az alapanyagot a nyomtatási eljáráshoz, nem megfelelően bontja színre a grafikát stb.

 

A korrektúra és az imprimálás szintén időt vesz igénybe, ráadásul ez utóbbira nekünk, megrendelőnek is időt kell szánni, hiszen csak mi, a megrendelő tudhatjuk, hogy az imprimatúra, azaz próbanyomat, megfelel-e, tetszik-e nekünk.
A nyelvtani javítást – tulajdonképpen ezt nevezzük korrektúrának – az előkészítésnek kell elvégeznie, de neki értelmi szempontból nem szabad javítania, ezért ebben is aktívan részt kell vennünk.

 

Tartsuk szem előtt, hogy minél korábbi stádiumban javítunk egy hibát, annál kevesebbe kerül.

 

A képeredeti minőségére, felbontására szintén oda kell figyelni. Általában nem eredeti méretében kerül a kiadványba, így főleg nagyításnál okozhat gondot, ha szétesik, pixelessé válik a kép.

 

Tippek és Trükkök:

 

A képernyőn nem azt látjuk, mint majd a nyomaton, mivel az egyik három, a másik négy színből keveri a színeket, ráadásul az előbbi egy világító, fényes felületen jelenik meg, az utóbbinál pedig festék jeleníti meg egy statikus hordozón.

Ha négy szín colorból is nyomható egy szín, ne alkalmazzunk direkt színt, így a mai, modern 4 színes nyomdagépek világában olcsóbb lesz a termékünk, hiszen megúszunk egy gépmosást.

Az elkészített, felhasználásra került grafikából mindig kérjünk a nyomdásztól elektronikus állományt, hogy a későbbi felhasználáshoz a rendelkezésünkre álljon az eredeti. Emblémák, fotók, betűtípusok feltétlenül legyenek meg!

Az internet világában bátran éljünk az e-mail adta ellenőrzés lehetőségeivel:
A szerzői korrektúrafordulók elintézhetők ú.n. PDF formátumban is. Ezt minden nyomdász elő tudja állítani. Nagyméretű képeket is ügyesen tömörít, így egyszerűen e-mailezhető: nem kell külön tömöríteni majd kicsomagolni az anyagot.

A nagyobb értékű munkák végső ellenőrzését viszont csak próbanyomaton végezzük: proofot manapság már többféle papírra is tudnak készíteni, így a kész nyomat hatása is felmérhető.

 

Néhány hasznos szleng, amikkel az operátorok vagdalkoznak:

 

(Az alábbi meghatározásokat megtalálja a honlapunkon elérhető lexikonban.
www.fontpress.hu/lexikon.html)

 

Proof: próbanyomat, mely készülhet a nyomófilmekről fotóeljárással, ekkor analógnak mondják, és készülhet fájlból printeléssel, ez a digitális.
Vonalas grafika: az olyan ábrákat, melyekben nincs színátmenet (azaz nem halványodik-erősödik szín), és folyamatos vonalakból áll, hívjuk így. Ettől még állhat több színből.
Rácssűrűség (Raszter rácssűrűség): a színátmenetes, nem vonalas képek rengeteg apró pontból állnak össze, amiket szabad szemmel alig-alig látunk. Minél több pont van egy centiméteren, annál élesebb, árnyaltabb a kép. 60-as ráccsal nyomják a szokásos offset nyomatokat, mivel az ennél sűrűbbet a szem tehetetlensége miatt nézőtávolságból már nem érzékeljük. Ez azt jelenti, hogy 60 vonal (vagy pont) van egy centiméterben. Az átlagos szitanyomat 20-as ráccsal készül.
LPI (Lines per inch): ugyanaz, mint a rácssűrűség, csak inch-ben megadva. 60-as rácsnak a 150 lpi felel meg.
DPI (Dots per inch): alapvetően a nyomtatók felbontását jelölik vele, de gyakran egyéb eszközök vagy akár állományok meghatározására is használják. A pontok számát adja meg inch-enként.
Kilövés: egy nyomott ívre általában többször montírozzák fel a termékünket. Ezek elhelyezkedését egymás mellett nevezzük kilövésnek.
Montírozás: a CTP eljárás miatt kihalófélben lévő eljárás, melyben a nyomófilmeket egymásra illetve szerelőfilmre illesztik, hogy így átvilágíthassák a nyomólemezre.
Pixel (picture element): képpont. Egy kép legkisebb, tovább nem osztható, kétdimenziós összetevője. Pixelesnek mondjuk a képet, ha ezek a képpontok szabad szemmel is láthatóak, például kicsi négyzetek látszódnak a monitoron.
Pantone-szám: a nyomdai színek nemzetközi szabvány szerinti jelölése.
Pantone-színek: A színskálát ú.n. forgatós mintakönyvekben jelenteti meg az amerikai Pantone cég. Többek között létezik belőle direkt-színes, valamint color változat.
Négyszín color: a színes nyomdatechnika 4 színből állítja össze a kívánt képhatást. Vigyázat: NEM MINDEN SZÍN ÁLLÍTHATÓ ELŐ COLORBAN (Pl.: narancs, vöröses kék, ezüst, arany). Minden nyomda tart color Pantone-skálát, amiben ellenőrizhetjük a kívánt szín colorban nyomható változatát.
CMYK: a színes nyomdatechnika 4 alapszíne. Cyan (kék), magenta (vöröses), yellow (sárga), key (fekete).
Direkt szín: az előre megkevert színeket hívjuk így. A gépmester ezt viszi fel a gépre, és ezzel nyom, nem a color négy színéből.
RGB: a monitorok ebből a három színből keverik a színhatásokat. Red, green, blue.
CTP (computer to plate): azt a formakészítési technológiát jelöli, amelyből a filmkészítést kihagyják, és közvetlenül az offset lemezre világítják a grafikát. Gyorsítja a folyamatot.
FTP (File Transfer Protocol): nagyméretű, nem e-mailezhető fájlok továbbítására szolgáló szabályrendszer, magát a tárhelyet is így nevezzük.
DTP (Desktop publishing): számítógépes kiadványszerkesztést jelent.
Nyomdai fájlformátumok: Az alábbiakkal találkozhatunk leggyakrabban, ha nyomdászokkal dolgozunk. Nem mindegyiket fogja tudni a mi gépünk megnyitni, ezért javasolt, hogy PDF formátumban kérjük az anyagot ellenőrzésre.
PS (PostScript), PDF (Portable Document Format), JPEG (Joint Photographic Experts Group), TIFF (Tagged Image File Format), GIF (Graphics Interchange Format), EPS (Encapsulated PostScript).

 

A következő részben egy olyan technikai fogást mutatok be Önnek, amivel már a munka megkezdése előtt megelőzhet sok későbbi problémát.

 

Ha Ön is el akarja kerülni a fenti hibákat, lépjen kapcsolatba velem most az alábbi elérhetőségeken! Ha egy hónapon belül megrendelést ad bármilyen nyomdai munkára, Ön választhat kedvezményt: 10% árcsökkentés vagy ennek megfelelő értékű irodaszer vásárlási utalvány, melyet levásárolhat katalógusunkból vagy webáruházunkban. www.fontpress.hu